Ha Königsberg, akkor Kant, ha Kant, akkor Königsberg

Mivel április 22-én van Kant (1724-1804) születésnapja, illendő megemlékeznem a város leghíresebb szülöttéről. (A többi híres szülöttel is fogok majd remélhetőleg foglalkozni egy másik bejegyzésben.) A Kant és Königsberg Barátainak Társasága (www.freunde-kants.com) többnapos rendezvénysorozattal ünnepelte a filozófus születésének 288-adik évfordulóját.  Az ünnepségsorozat keretében konferenciára, orgona- és zongorakoncertre is sor került (utóbbin a keletporosz származású berlini zongoraművésznő, Irmelin Jättkowski-Eckert Liszt-darabokat is előadott, ki tudja, talán éppen amiatt, hogy Liszt az Albertina díszdoktora volt), valamint leleplezték Kant emléktábláját a dómban, és megkoszorúzták a sírját, amely a dóm oldalában található. A síremlék 1924-ben készült el, a Kant-bicentenáriumra. Szokás, hogy az ifjú házasok virágot hoznak az „öregnek”.

Kant és a kávébab

A legérdekesebb rendezvény azonban az úgynevezett Bohnenmahl (magyarra leginkább babvacsoraként vagy babuzsonnaként lehetne lefordítani) volt, amelynek eredete a következő: Kant barátai minden évben április 22-én összegyűltek a filozófus házában, hogy megünnepeljék barátjuk születésnapját. Halála után elhatározták, hogy ápolni fogják barátjuk emlékét (tehát már több mint 200 éves a társaság!!). Az egyikük, Friedrich Wilhelm Bessel csillagász kitalálta, hogy Kant születésnapján minden évben elfogyasztanak egy süteményt, amibe bele van sütve egy kávészem. Aki megtalálja a tortaszeletében a kávészemet, az lesz a babkirály (Bohnenkönig) annak kell a következő évi babvacsorán babbeszédet (Bohnenrede) mondania. A babtársaság (Bohnengesellschaft) 140 éven keresztül, Könisberg pusztulásáig fontos kulturális tényezője volt a városnak. 1946-tól 1973-ig Göttingenben tartották a babvacsorákat, utána 2007-ig Mainzban, majd azóta ismét Königsbergben. Külön érdekesség, hogy a társaság mostani tagjai közül többen is vannak, akik Kant egykori barátainak leszármazottai.

Kant különc szokásai

Kant, bár azt állította magáról, hogy skót eredetű, apai ágról Kelet-Poroszországról származott, a Memel-vidékről (a litvánok emiatt néha maguknak követelik Kantot), édesanyja nürnbergi származású volt. A „skót kapcsolatból” mindössze annyi igaz, hogy nagyapjának két lánya skótokhoz ment feleségül.

A 18. század második felében élénk kulturális élet folyt Königsbergben, a várost „német Athénként” is emlegették, és Weimar mellett a német szellemi élet egyik központja volt. Virágzott a szabadkőművesség, 6 gimnázium működött, köztük a legfontosabb a Collegium Fridericianum volt, ahol Immanuel Kant és Johann Gottfried Herder is abszolvált. Majd az Albertinán folytatta tanulmányait, ahol 1755-től tanított. 1786-tól 1788-ig az egyetem rektora volt. Egyszer magára vonta a király, II. Frigyes Vilmos haragját, amiért a cenzúra megkerülésével publikálta a A vallás az értelem határain belül (1793) című művét. Amikor másodszorra is kiadta a könyvet, megtiltották neki, hogy vallással kapcsolatban publikáljon vagy előadást tartson.  

A filozófián (logika, episztemológia, etika) kívül foglalkozott pedagógiával, joggal, történelemmel; komolyan érdekelték a természettudományok, a csillagászat terén fontos felfedezéseket is tett. (pl. a Föld forgásával kapcsolatban, illetve megalkotta a Naprendszer keletkezésének elméletét: Kant–Laplace-elmélet). Elsősorban Newton, Hume és Rousseau művei inspirálták.

A filozófia terén a legfontosabb törekvése az volt, hogy az ismeretelméletben összeegyeztesse a racionalista és empirista felfogást, mivel az előbbi szerinte dogmatizmushoz, az utóbbi pedig szkepticizmushoz vezet; szerinte minden tudás a tapasztalatból származik (ahogy az empiristák mondják), de a tapasztalatot az ész adott struktúrák, velünk született fogalmak alapján fogadja be: „az érzéki szemléletek fogalmak nélkül vakok, a fogalmak szemléletek nélkül üresek”. Ilyen fogalom például az idő. (Ide nyúlik vissza Chomsky nyelvelsajátítási elmélete, a Language Acquisiton Device-szal és a mélystruktúrákkal.) Ezt fejtette ki leghíresebb művében, A tiszta ész kritikájában (1781).

Kant emlékműve a róla elnevezett egyetemnél

Az „öreg Immanuelről” egyébként több érdekes legendát is megőrzött az utókor. Állítólag egész életében alig hagyta el Königsberget, mindössze közeli településeken élő ismerőseit látogatta meg (Kelet-Poroszországot tehát soha nem hagyta el). Azt is tudni lehet, hogy igen módszeres ember volt, minden nap pontban fél ötkor végezte egészségügyi sétáit, és olyan pontos volt, hogy a városi lakosok hozzá igazították az óráikat. Bertrand Russel szerint csak egyszer nem jelent meg időben az utcán: akkor, amikor Rousseau Emiljét olvasta. 

Kant mustárosedénnyel. Friedrich Hagermann karikatúrája

A szigorú, puritán, aszketikus, csak a tudományra koncentráló életmódjáról szóló legendák ellenére diákkorában jó kártyajátékos volt, a biliárdozással pedig mellékkeresetet is biztosított magának. Divatosan öltözködött, kedvelte a társaságot, soha nem ebédelt egyedül. Meghívottainak a száma mindig három és hét között volt, hogy, úgymond, ne legyen kevesebb a gráciák számánál, de a múzsák számát se haladják meg. A szintén königsbergi születésű Hamann egyenesen attól félt, hogy Kantnak a társasági elfoglaltságok miatt nem jut elég ideje a munkára. Szerette az anekdotákat, de száraz hangon, fapofával adta elő őket. Később, amikor észrevette, hogy romlik az egészsége, szigorú napirendet állított fel, amelyet Heine a következőképpen ír le: reggel háromnegyed ötkor kelt (a szolgáló ezekkel a szavakkal ébresztette: „Es ist zeit!”), és este tíz órakor feküdt le. Az ebédnél kerülte a filozófiai témákról való társalgást. Valamint bevezette a rendszeres egészségügyi sétát. 

Kant és asztaltársasága. Emil Doerstling festménye (1892/93)

Az Albertinát a háború után Kalinyingrádi Állami Egyetem nevet kapta, de 2005-ben átkeresztelték Immanuel Kant Balti Szövetségi Egyetemre (Baltyijszkij Fegyeralnij Unyiverszityet im. Immanuila Kanta). 

Königsberg magyar kapcsolatai

Magyarok Königsbergben

Magyarok

Königsbergben

Bármilyen furcsa, ilyenek is vannak.

Szent Adalbert

Egyet már említettem az előző bejegyzésben, Adalbert püspököt, aki állítólag megkeresztelte Szent Istvánt, és akit meggyilkoltak a pogány poroszok.  Az ő tiszteletére szentelték a königsbergi dómot. Akárcsak az esztergomi bazilikát. 

Az Adalbert tiszteletére felszentelt dóm

Ezenkívül van egy másik templom, amit pedig róla neveztek el. Ma az épület az Ionoszférakutatási Intézetnek ad helyet, a műszereket is látni lehet a torony tetején. (Miután a Szovjetunióhoz került a város, a templomokat gyakorlati célokra használták. Így lett a Lujza-templomból síléckölcsönző (most bábszínház), egy másikból halászati üzem.) Adalbert egyébként Poroszországnak, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak is védőszentje. 

A Szent Adalbert-templom

                   Brandenburgi Katalin

Königsbergben született Bethlen Gábor második felesége, az egyetlen erdélyi fejedelemnő, Brandenburgi Katalin. A hölgy nem volt túlságosan népszerű. Bethlen Gábor halála után ő lett az uralkodó (1629-1630), de nem volt benne sok köszönet. Miért esett éppen rá az erdélyi fejedelem választása? Kemény János azt írja, hogy: „Ez házasságra az fejedelmet vivé kiváltképpen az ok: mivel igen méltóság- és nagy hírt-nevet szerető ember vala, hogy nagy királyokkal, fejedelmekkel, annál inkább császárral való sógorság által mind méltóságát, hírét-nevét s mind birodalmát terjeszthetné s erősödhetnék állapotjában; és az mint hátrább is írám: ha római császárral való szövetsége végbemehet vala, igen szomjúhozza vala az pogányság ellen való hadakozást: noha külsőképpen igen színezett és kereste kedveket; de az nem succedálván, az brandenburgi házban [kívánt] házasodni, mind az electorokért, lévén atyafiságosok többek is, nemcsak az brandenburgumi, de leginkább az svéciai akkori híres hadakozó királyért, Gustavus Adolphusért, kinek felesége is azon házból való vala”.  Kemény szerint „még az fejedelemnek éltében, mihelyen betegeskedni kezde, az fejedelemasszony mind erkölcsében megvetemedék, mind pedig vallásában megtántoríttaték”. (Az előbbi arra utal, hogy több udvari emberrel is összeszűrte a levet, utóbbi pedig arra, hogy bizalmasai hatására titokban áttért a katolikus hitre, ami mellesleg igencsak érdekes egy porosz részéről.) Bethlen Gábor halála után pedig „nagy hasonlás lőn az országban, két ellenkező fractio támada: egyik az fejedelemasszony nevezeti alatt Csáki [Katalin bizalmasa] pártja, másik pediglen gubernátor Bethlen István pártja Az fejedelemasszony és Csáki pártján valának az catholicus uraim, sőt némelyek az több religión levők közül is. Gubernátor pártján valának az evangelicusok és az Bethlen Gábor rokonsági és nevelt emberi (…)”.

Liszt Ferenc

            Amikor Liszt 1842. március 14-én Königsbergben koncertezett, megkapta az Albertina, a Brandenburgi Albrecht által alapított egyetem filozófiai fakultásának díszdoktori címét.