Königsberg gasztronómiája

Milyen étel- és italspecialitásai voltak az egykori porosz városnak? Kezdjük az italokkal.

Sörök

1910-ben alapították az Ostmark sörgyárat, amelynek terméke az Ostmark sör. A háború után természetesen abbamaradt a gyártása, a gyárat átnevezték Kalinyingradszkij Pivzavodra, és többek között olyan sörmárkákat gyártottak, mint a Korolevszkije Vorota (bizonyára a Königstor inspirálta az elnevezést), és az egész Szovjetunióban ismert és több száz üzemben gyártott Zsiguli sör. Aztán 1994-ben külföldi befektetők megvásárolták a gyárat, és ma ismét lehet Ostmark sört kapni, amelyet állítólag az eredeti recept szerint készítenek. (Ma a gyár amerikai tulajdonban van.) Gyártanak egy Königsberg elnevezésű sört is, állítólag szintén régi német recept alapján.

Az Ostmarkot készítő sörfőzde egykor a Devau nevű északkeleti városrészben volt (amely arról híres, hogy az itteni repülőtér volt az első polgári repülőtér Németországban és világviszonylatban is az egyik első polgári légikikötő). Jelentős sör- és üdítőitalgyár volt egy másik külvárosban, Ponarthban is (ma Dmitrovónak hívják, a hely német neve az óporoszból származik po ’igekörő’+ nert-, nart- ’elmerülni’ vö. litván nerti, nardyti, vagyis elöntött hely, árterület). Ponarthot a titokzatos módon eltűnt Borostyánszobával kapcsolatban szokták emlegetni, ugyanis korábban azt feltételezték, hogy a háború után az itteni sörgyárban rejtették el a híres műkincset.

Ochsenblut, Kopskiekelwein, Bärenfang

Volt még egy közkedvelt königsbergi koktél is (legalábbis ma így mondanánk), amelyet a Blutgericht nevű étteremben szolgáltak fel, és Ochsenblutnak (’ökörvér’) nevezték, és pezsgő és burgundi keveréke volt. A nevét onnan kapta, hogy rózsaszín színe miatt hasonlított a hasonnevű favédő festékre. Megemlíthető még a Kopskiekelwein nevű ribizlibor (állítólag onnan származik a neve, hogy aki sokat ivott belőle, fejreállt) és a Bärenfang nevű mézes-gyógynövényes likőr, amely a Lengyelországban és Litvániában közkedvelt krupnik egy változata, Kelet-Poroszország északi, litván területekkel határos vidékein Meschkinnes volt a neve. (litv. meškinis ’medvés’ ← meškas ‘medve‘)

Königsberger Fleck

            A Königsberg városrészeiről szóló bejegyzésben már szó esett az ún. pacalpincékről, ahol a helyi specialitásnak számító pacallevest készítették, amelyet Königsberger Flecknek neveztek. Az itteni pacallevesnek az volt a jellegzetessége, hogy az utcán is árulták és fogyasztották.  Pacalból és velőscsontból készítették rántással, és ecettel, mustárral, illetve különböző fűszerekkel (majoránna, zeller, petrezselyem stb.) ízesítették.  

  

Königsberger Klopsen

            A másik jelentős ételkülönlegesség a Königsberger Klopsen, amit königsbergi gombócnak fordíthatnánk.  Vagdalt borjú- marha- vagy sertéshúsból, szardellából, tojásból és áztatott kenyérből készült, vízben (esetleg fehérborban vagy ecetben) főzték ki, majd a főzővízből rántás, tejszín és tojássárgája hozzáadásával mártást készítettek, amelyet citromlével és kapribogyóval ízesítettek.  Általában főtt krumplival tálalták, esetleg céklát is adtak hozzá.  Manapság nemigen lehet Kalinyigrádban kapni, csak egy-két étteremben (pl. az állatkert melleti Szoljankában). Viszont erről a helyi specialitásról evezték el az egyik helyi internetes hírportált (www.klops.ru). Németországban ellenben jól ismert ételnek számít.                                     

Marcipán

Híres volt egykor a königsbergi marcipán is, akárcsak a lübecki; a Hanza-városokban a tengeri kereskedelem révén nyilván könnyen hozzá lehetett jutni az alapanyagokhoz.

Blutgericht étterem

A konkrét ételek és italok után mindenképpen megemlítendő Königsberg híres étterme, a Blutgericht. Ez az 1738-ban alapított műintézmény a königsbergi várkastély pincéjében helyezkedett el, nevét pedig (’vértörvényszék’) valószínűleg onnan kapta, hogy ott egykor kivégzéseket hajtottak végre. Az étterem helyiségei a középkori kínzásokra emlékeztető neveket viseltek (Kínzókamra, Tolvajbörtön stb.). Az odaillő berendezés is erősítette a hely hangulatát. A hely egyik attrakciója volt az is, hogy az étterem fölötti helyiségben a kelet-poroszországi tartományi bíróság ülésezett.  Előszeretettel látogatták a helyiek, a diákok és később a turisták is, vendége volt többek között E.T.A. Hoffmann, Richard Wagner, Thomas Mann, Gustav Stresemann.                                                         

                                                

a Blutgericht nagyterme

                                                

Ami a mai kalinyingrádi konyhát illeti, a város és a kalinyingrádi terület ilyen szempontból nem különbözik Oroszország többi részétől. A háború után betelepítettek főként Oroszország középső területeiről érkeztek, ezért az exklávéban is az egész Oroszországban elterjedt orosz ételek jellemzőek. Talán csak annyi különbséggel, hogy Litvánia közelsége miatt néhány étteremben is lehet litván ételeket és litván sört kapni.