Ahol minden városnak öt neve van

Na jó, a fenti kijelentés azért túlzás, de az is igaz, hogy van itt olyan város is, ami hat névvel is büszkélkedhet: maga Kalinyingrád.  A terület őslakosai a balti nyelvet beszélő óporoszok voltak (akik a 18. századra kihaltak/asszimilálódtak, és a betelepülő németek vették át önelnevezésüket), ezért a legősibb településeknek eredetileg porosz neve volt.  A poroszokkal rokon litvánok is éltek a területen, részben a porosz és a litván törzsek határvidékén, részben későbbi betelepülés eredményeképpen a terület többi részén is, ezért vannak a településeknek litván neveik is.  A Német Lovagrend a középkorban elfoglalta a vidéket, így keletkeztek, a német nevek (amelyek legtöbbször a porosz nevek németesítései).  A grünwaldi csata (1410) után a Lovagrend állama Lengyelország vazallusa lett, innen a lengyel elnevezések. Az orosz nevekhez, gondolom, nem kell különösebb magyarázatot fűzni, csak a rend kedvéért jegyzem meg: a terület az 1945-ös potsdami konferencia döntése értelmében került a Szovjetunióhoz (ezen belül is az Orosz SZSZK-hoz, nem Litvániához, ezért a Szovjetunió felbomlása után orosz terület lett, így lett a korábbi Litván SZSZK-val határos körzetből exklávé). Ezután nevezték el a terület központját Mihail Kalinyinról, az első szovjet államfőről Kalinyingrádnak, ám 1946-ig még  Кёнигсберг  (ejtsd: Kjonyigszberg) volt a neve.  Az oroszok egyébként szintén nem voltak különösebben fantáziadúsak a névadásban. Egyes városokat híres szovjet személyiségekről  –  főleg a II. világháború idején a helyi harcokban jeleskedő hadvezérekről – neveztek el (Kalinyingrád, Csernyahovszk, Guszev, Nyesztyerov), más városok – mivel a terület egészen a legutóbbi időkig hadi zóna volt  – „katonás” nevet kaptak: Matrosszovo, Dobrovolszk (’önkéntes’), Hrabrovo (kb. ’bátor hely’, itt található Kalinyingrád repülőtere).  Néha viszont teljesen hasraütésszerű volt a névadás, pl.  Szovjetszk, Zelenogradszk (’zöld város’), Primorszk (’tengerparti’).  Ahogy Tomas Venclova írja: „Az újonnan adott neveket meg mintha az elõzõ napi újságból vagy a katonai szabályzat szövegébõl kölcsönözték volna – valószínûleg így is történt.” (Európa küszöbén: Kalinyingrád és Litvánia) Bojtár Endre szerint pedig "a Kalinyingrádi terület 1946 után történt orosz átkeresztelése nem nélkülöz bizonyos fekete humort" (Bevezetés a baltisztikába). Szerinte ugyanis Guszev városát ugyanarról a Guszev kapitányról nevezték el, akinek nevét a közelmúltig Budapesten utca őrizte (Guszev utca). Hogy kerül a '48-as hős Kalinyingrádba? Az orosz Wikipédia szerint (Гусев, Сергей Иванович) egy másik Guszev kapitányról nevezték el, bizonyos Szergej Ivanovics Guszevről, aki 1945-ben esett el a város körüli harcokban, és megkapta a Szovjetunió Hőse kitüntetést.

Kaliniyngrád nevére visszatérve:  a város helyén egykor egy kis porosz település volt, aminek Twangste vagy Tuwangste volt a neve (ez a prutenológusok  szerint  ’közeli helyet’ vagy  ’gáttal ellátott helyet, tavat’ jelent).  A németek, miután elfoglalták a területet, és kezdték keresztény hitre téríteni a pogány poroszokat, 1255-ben megalapították Königsberget, amit állítólag II. Ottokár cseh királyról neveztek el, aki támogatta keresztes hadjáratukat, állítólag még részt is vett benne.  Ámde a poroszok Königsbergnek is adtak saját nevet:  Kunnegsgarbsnak nevezték. A város neve litvánul Karaliaučius, lengyelül Królewiec (vagy Królowgród), latinul Regiomontium. Állítólag még cseh neve is van, Královec.  Ezek az elnevezések mind a király (+hegy/vár/város) szóból származnak. Ezek után nyugodtan nevezhetjük magyarul Királyhegynek J

Néhány példa a cím alátámasztására:

orosz	német	porosz	litván	lengyel
Советск	Tilsit	?Tilse	Tilžė	Tylża
Гусев	Gumbinnen	Gabė	Gumbinė	Głąbin, Gąbin
Неман	Ragnit	Ragnita	Ragainė	Ragneta
Балтийск	Pillau	Pilavō	Piliava	Piława
Светлогорск	Rauschen	Rūsjai, Roūšai	Raušiai	Ruszowice, Ruskowo