2012. április 17., kedd

Königsberg magyar kapcsolatai


Magyarok Königsbergben

Magyarok

Königsbergben



Bármilyen furcsa, ilyenek is vannak.

Szent Adalbert

Egyet már említettem az előző bejegyzésben, Adalbert püspököt, aki állítólag megkeresztelte Szent Istvánt, és akit meggyilkoltak a pogány poroszok.  Az ő tiszteletére szentelték a königsbergi dómot. Akárcsak az esztergomi bazilikát. 


Az Adalbert tiszteletére felszentelt dóm

Ezenkívül van egy másik templom, amit pedig róla neveztek el. Ma az épület az Ionoszférakutatási Intézetnek ad helyet, a műszereket is látni lehet a torony tetején. (Miután a Szovjetunióhoz került a város, a templomokat gyakorlati célokra használták. Így lett a Lujza-templomból síléckölcsönző (most bábszínház), egy másikból halászati üzem.) Adalbert egyébként Poroszországnak, Csehországnak, Lengyelországnak és Magyarországnak is védőszentje. 


A Szent Adalbert-templom

                   Brandenburgi Katalin



Königsbergben született Bethlen Gábor második felesége, az egyetlen erdélyi fejedelemnő, Brandenburgi Katalin. A hölgy nem volt túlságosan népszerű. Bethlen Gábor halála után ő lett az uralkodó (1629-1630), de nem volt benne sok köszönet. Miért esett éppen rá az erdélyi fejedelem választása? Kemény János azt írja, hogy: „Ez házasságra az fejedelmet vivé kiváltképpen az ok: mivel igen méltóság- és nagy hírt-nevet szerető ember vala, hogy nagy királyokkal, fejedelmekkel, annál inkább császárral való sógorság által mind méltóságát, hírét-nevét s mind birodalmát terjeszthetné s erősödhetnék állapotjában; és az mint hátrább is írám: ha római császárral való szövetsége végbemehet vala, igen szomjúhozza vala az pogányság ellen való hadakozást: noha külsőképpen igen színezett és kereste kedveket; de az nem succedálván, az brandenburgi házban [kívánt] házasodni, mind az electorokért, lévén atyafiságosok többek is, nemcsak az brandenburgumi, de leginkább az svéciai akkori híres hadakozó királyért, Gustavus Adolphusért, kinek felesége is azon házból való vala”.  Kemény szerint „még az fejedelemnek éltében, mihelyen betegeskedni kezde, az fejedelemasszony mind erkölcsében megvetemedék, mind pedig vallásában megtántoríttaték”. (Az előbbi arra utal, hogy több udvari emberrel is összeszűrte a levet, utóbbi pedig arra, hogy bizalmasai hatására titokban áttért a katolikus hitre, ami mellesleg igencsak érdekes egy porosz részéről.) Bethlen Gábor halála után pedig „nagy hasonlás lőn az országban, két ellenkező fractio támada: egyik az fejedelemasszony nevezeti alatt Csáki [Katalin bizalmasa] pártja, másik pediglen gubernátor Bethlen István pártja Az fejedelemasszony és Csáki pártján valának az catholicus uraim, sőt némelyek az több religión levők közül is. Gubernátor pártján valának az evangelicusok és az Bethlen Gábor rokonsági és nevelt emberi (…)”.


Liszt Ferenc

            Amikor Liszt 1842. március 14-én Königsbergben koncertezett, megkapta az Albertina, a Brandenburgi Albrecht által alapított egyetem filozófiai fakultásának díszdoktori címét.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése